ez nagyon jóóó! a csótányos résznél szakadtam a röhögéstől! köszi Csaba!

Esti film helyett megnéztem a linken beszélő őrült nénit. Nem tudom, jobb-e mint a villámcsapásos, nem is akartam reagálni itt rá, de mondott valami nagyon vicceset:

Először is egy fontos dolgot tudunk meg: Isten angolul beszél, nem a saját nyelvén. Tehát hiába próbálkoztok holmi miatyánkkal, csak az "O heavenly Father"-t érti meg.

Ami még abszurdabb, hogy Isten olyan szót használt, amit a nőci nem értett, és meg kellett néznie a szótárban. Ez egybevág azzal, amit múltkor írtam: Ha egy mindentudó lény kommunikálni akarna, azaz meg akarná értetni magát, miért használna olyan szavakat, amiket a hallgató nem ért?
Másrészről, miért nem istentől kérdezte meg, mit jelent az a szó? Miért kellett lexikon? Ha egy mindentudó valakivel csevegsz, akkor miért nem tőle kérsz infót?

Költői kérdés: miért akarja minden "istennel beszélgető, angyalokat látó, koboldok aranyát kereső" egyén elhitetni magáról, hogy ő milyen szkeptikus, meg hitetlen volt?
Vicces.

Szegény nőnek pedig orvos kéne, nem mutogatni kellene mint valami cirkuszi látványosságot.

  http://www.tlig.org/en/background/

Most Zebbel részben egyetértek. Egy történetnek nem feltétlen kell egyértelműnek lennie ahhoz, hogy igaz legyen. Sőt, megtörténtnek sem kell lennie, hogy valamiféle igazságot közvetítsen. Pl: fabulák, példabeszédek, hasonlatok, történetek Mátyás királyról, stb.  Teológusoknak egyik bibliaértelmezése pl az. hogy a leírt események nagyrésze nem történt meg, viszont mégis valami módon igazságot tartalmaz.

Viszont ezzel nekem az a problémám, hogy a kommunikáció lényege (egyszerűbb esetben, ha a beszédaktus elméletet elfelejtjük) hogy a gondolatainkat minél jobban, pontosabban átadjuk. Egy mindenható, mindentudó lénytől egy félreérthető, sőt, jóformán mindenki által félreértett üzenet egyszerűen nem fér bele a képbe. Ha isten ugyanis kommunikálni akarna, akkor ha akarnánk, se érthetnénk félre, olyan tisztának kellene lennie. < >

Azért ez már sok a jóból...

Einstein tételei matematikai képletekkel leírhatóak, és mindeki számára csak egy dologt jelenthetnek.

Míg..... na jó hagyom a fenébe az egészet, ez nagyon durva párhuzam és csúsztatás volt megint......

Fáj nektek a valóság mi, mert ütközik a bugyant képzelgéseitekkel? 

i.telen: "...ha értelmes lenne, nem kellene ennyit magyarázni..." -> Ezt mondom én is Einstein brilliáns tételeire. De "sajnos" némelyek értik.
Így val.szín az én készülékemben van a hiba.

"A fabulakat olvasva, ha az ugrik be elsore , hogy hulyeseg az egesz mert beszelo allatok nincsenek akkor  elmesz a lenyeg mellett."
Bocs Janfe, nem megyek el a lényeg mellett, te nem érted miről van szó. Zeb nem azt gondolja, hogy ez egy fabula (állatmese tanulsággal) volt, hanem hogy MEGTÖRTÉNT.

Arról feledkezdtek meg Ti kedves hívők, hogy az igazásg tiszta és egyenes beszéd kell legyen.

Nem megmagyarázni kell, ha értelmes lenne, nem kellene ennyit magyarázni.

Nem tiszta, nem értelmes, legalábbis szószerint értelmezve nem.......

Ha magyarázni kell, azt bárhogyan lehet de ne kelljen......... 

-Hány éves volt trónra lépésekor Akházia?
22 (2 Kir. 8,26) vagy 42(2 Krón. 22,2)?

Na erre meg van a valasz :

Két Akházia volt (az egyik Júdában, a másik Jeruzsálemben uralkodott): I Kir. 22:52 Akházia pedig, az Akháb fia kezde uralkodni Izráelen Samariában, Josafátnak, a Júda királyának tizenhetedik esztendejében, és uralkodék Izráelben két esztendeig. 2Kir 8,24 És elaluvék Jórám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában, és uralkodék Akházia, az ő fia, ő helyette.

A fabulakat olvasva, ha az ugrik be elsore , hogy hulyeseg az egesz mert beszelo allatok nincsenek akkor  elmesz a lenyeg mellett.
hu.wikipedia.org/wiki/Fabula

Kösz csaba, ezzel mondjuk ki lehet magyarázni. Most tegyük fel, hogy elfogadom a vitában, vegyük ezt tisztázottnak, még mindig vannak másik hibák tucatjával.

Hogy miért nem vagyok teljesen biztos ebben a magyarázatodban, annak az az oka, hogy a két lista úgy tűnik, h egymás hibás másolata.
Ha azt veszed, hogy egy család 2 hullámban megy fel, akkor mennyi az esélye, hogy a családok több mint a fele pont ugyanannyian mennek az egyik turnusban, mint a másikban. Annak mennyi, hogy mindkét turnusban pont ugyanannyi szolga megy (7337)? És annak mennyi, hogy ahol a számok különböznek, ott a legtöbbnél csak 1 számjegy a különbség?
Pl: Bani 642 - 648; Bebai 623 - 628; Bethel-Ai 223-123; Senaah 3630 - 3930; Delaiah 652 - 642

Ebből nekem valószínűbb, hogy az egyik listát az egyik szerző másolta a másikról, és ahogy az évszázadok során másolták az írnokok a könyveket, szépen összegyűltek a hibák, és mivel különböző könyvekben voltak, nem egyeztették őket.

De mint mondtam, mondjuk, hogy elfogadom, ez még így is csak a jéghegy csúcsa. Százval vannak hasonló ellentmondások egy darab mai bibliában. Arról nem is beszélve, hogy a legkorábbról fennmaradt másolatok közt is ezrével vannak különbségek. De csak hogy fair legyek, ezeknek a különbségeknek jó része csak helyesírási hiba, de néha szavak, vagy szövegrészletek különböznek.